Okosabb jövőkép az építőipar számára

Miközben az új projektek és építési engedélyek számában tapasztalható növekedésnek köszönhetően Ausztráliában erőteljes fejlődés tapasztalható, továbbra is jelentős kihívások állnak fenn a talpon maradás, valamint a projektek időben és árajánlatnak megfelelő megvalósítása terén. Az infláció, az ellátási lánc zavarai, valamint az olyan alapvető alapanyagok, mint a cement és a fa hiánya miatti magasabb tőkeigény szintén növelik a költségeket. Ugyanis a kivitelezési költségek az elmúlt 22 évben évente egy-három százalékkal emelkedtek. Ennek eredményeként az tapasztalható, hogy az ausztrál építőipari cégek csökkentik a költségeiket, hogy nyereséges működésük megmaradjon, és ezáltal biztosítsák a cég jövőbeni működését. Ezért elbocsátásokat eszközölnek, ugyanakkor szakemberhiánnyal is meg kell küzdeniük, miközben igyekeznek befejezni a jelentősen késedelmes projektjeiket. Sajnos az ehhez hasonló történetek egyre gyakoribbak, de nem szükségszerű, hogy azok legyenek!

Egy nemrégiben megjelent McKinsey-jelentés szerint az építőipari vállalatok átlagosan bevételeik kevesebb mint egy százalékát költötték informatikára. Ez kevesebb mint egyharmada annak, amit az autóiparban és a repülőgépiparban költenek.

Olyan korban élünk, amikor a vállalat működésének minden egyes eleme számszerűsíthető. Az adat értékes erőforrás, ezért a gépekbe és más eszközökbe integrált IoT – amely kifejezés magyarul annyit jelent: dolgok internete – rendszerek révén a szervezetek teljes körű működési adatokat rögzíthetnek, amelyeket központosított adatközpontokban lehet tárolni. Ezáltal megvalósítható a naprakész adatokon alapuló döntéshozatal, valamint a mesterséges intelligencia által támogatott adatmodellezés segítségével történő előrejelzés. A vállalat vezetőinek így minden olyan dologba betekintés biztosítható, ami az építkezésen történik, legyen szó akár egy 15 emeletes lakópark építéséről Perth belvárosában, vagy akár egy új repülőtéri terminálról Nyugat-Sydneyben. Tehát a fejlett technológia segíti a döntéshozókat abban, hogy megalapozottabb döntéseket hozzanak, optimalizálva mind a pénzügyi, mind a működési hatékonyságot. Az építőiparban ez azt jelenti, hogy előre kell látni az ellátási lánccal kapcsolatos problémákat, mielőtt azok bekövetkeznének. A projektek kulcsfontosságú összetevőit kezelni kell, hogy a hirtelen költségnövekedések és a késedelmek minimalizálhatók legyenek, valamint a rugalmasabb működés érdekében a kockázatokat megfelelő eszközökkel csökkenteni lehessen.

Sokan beszélnek arról, hogy mit kellene tennie az építőiparnak, de azt is elismerik, hogy a megvalósítással kapcsolatban akadnak kihívások. Egy olyan környezetben, ahol a hatékonyság stagnál, miközben a költségek az egekbe szöktek, egyértelmű, hogy az iparág jövője meg van pecsételve, kivéve, ha érdemi változásokat hajt végre. Míg a kockázatelemzést hajlamosak vagyunk pusztán pénzérték szempontból szemlélni, a technológia ma már lehetővé teszi a korábban nehezen elérhető valós idejű adatgyűjtést, segítve a vállalatokat a problémák enyhítésében azáltal, hogy azonosítják a kockázatokat, mielőtt azok problémává válnának. Az Accenture kutatásai azt mutatják, hogy az eszközök monitorozása és prediktív állapotmegóvása akár 30 százalékkal is csökkenti a karbantartási költségeket, és akár 70 százalékkal a váratlan meghibásodásokat.

Mindezt egy példán keresztül bemutatva: Egy toronydaru emelőszerkezetének meghibásodott alkatrésze, ha nem tartják karban rendszeresen, órákkal, napokkal vagy akár hetekkel is visszavetheti az építkezést, attól függően, hogy a karbantartásért felelős munkatársak milyen gyorsan tudnak beszerezni és beszerelni egy cserealkatrészt. Ez viszont dominóhatást hoz létre, ami növekvő költségekhez és a projekt késedelméhez vezet. Ilyen esetben a munkatársak reaktívan kezelik a szóban forgó problémát. Alternatív megoldásként egy IoT-érzékelőkkel felszerelt emelőszerkezet valós időben figyelmeztetné a helyszíni döntéshozót egy alkatrész teljesítményproblémájáról.

Vagyis a cserealkatrész előre megrendelhető lenne, így kezelnék az érintett rész terhelését, és biztosítva lenne a meghibásodás előtti alkatrészcsere. Ez segítene elkerülni a leállást, és lehetővé tenné az építésvezető számára, hogy proaktív döntéseket hozzon.

Egységesnek, átgondoltnak és elég erősnek kell lennie ahhoz, hogy ellenálljon a terhelésnek. Az IFS szoftver integrált struktúrája biztosítja az adatok tisztaságát, miközben minden aspektust egyetlen rendszerbe központosít, jelentősen leegyszerűsítve az adatkezelést. Tehát az iparág válaszút előtt áll, vagy a bizonytalanság útján halad tovább, vagy igénybe veszi a jövőbe mutató hatékony eszközöket: a teljes körű elemzéseket, a mesterséges intelligenciát és az IoT-érzékelőket. Mindezt egy intelligensebb, rugalmasabb jövő megteremtése érdekében.
Itt az ideje, hogy a fejlődést válasszuk!